2017. május 25., csütörtök

FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉVE 2017 - MIRE HÍV MEG BENNÜNKET? - II.

Sorozatunk második témája a neveléssel kapcsolatos. Bemutatjuk, hogy egy óvodában, a ferencvárosi Méhecske Óvodában milyen sokrétű nevelés folyik azért, hogy a gyerekek kis kortól megszeressék és vigyázzanak a természetre, környezetünkre. Erre hívja meg a szülőket, pedagógusokat Berndtné Szelőczey Szilvia az alábbi gondolatokkal és képekkel.

Berndtné Szelőczey Szilvia
A nevelés szerepe a fenntartható fejlődési célok megvalósulásában az óvodától kezdődően
Mareschi Fanni Diana előadásában megismerhettük a fenntarthatósági fejlődési célokat. Talán nem kell bizonyítani, hogy az oktatás feladata: a fenntartható jövőre való nevelés és az ennek megfelelő magatartásformák, és életstílus alakítása. A fenntarthatósági nevelés során fokozott környezeti felelősséget kell ébreszteni a neveltekben (a jövő polgáraiban). Ez eredményezi személyes felelősségük, elkötelezettségük erősödését és mélyülését.

Az Óvodai Pedagógiai Alapprogram (363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet) szerint:
        "Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását…." Az óvodai nevelés feladata (többek közt): "… a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása…"
       
Az óvodai környezeti nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A környezeti nevelés maga az óvodai élet: ahogyan játszunk, reggelizünk, ebédelünk, pihenünk, ahogyan érzünk, ahogyan alakulnak emberi kapcsolataink, ahogyan vigyázunk a vízre, az energiára, a termek tisztaságára, ahogyan gondozzuk kisállatainkat, ez mind a környezeti nevelés. 

A környezeti nevelés kezdetben főleg a tudományos ismeretek átadására, valamint a környezeti kockázatok tudatosítására és megelőzésére törekedett...
â
...manapság általában már magában foglalja a törekvést az ökológiai egyensúly különböző szintjeinek visszaszerzésére. E szintek: a belső kapcsolat önmagunkkal, a szolidaritás másokkal, a természetes viszony minden élőlénnyel.

Mi hogy csináljuk? (Méhecske Óvoda, Budapest IX. ker., Ifjúmunkás u. 30, az Üllői út - Budapest egyik legforgalmasabb közútja közelében)


  • Őszi kiállítás
  • Kézműves foglalkozások: csuhézás, nemezelés, újra-papír készítése, madáreleség-készítés, hulladékból játék hajók
  • Zöld játékok
  • Öko-programok
  • Zöld Napok: Víz Napja, Föld Napja, Méhek napja
  • Kiskert gyógynövényekből
  • Kirándulások (fenntartható turizmus)
  • Zöld Fal
  • Zöld Napló
  • Öko-kocka 


  • „A legjobb iskola, amelyben egy ifjú ember megtanulhatja, hogy a világnak van
              értelme, a természettel való közvetlen kapcsolat.”
                                                                         (Konrad Lorenz) 
    Bemutatkozás:

    Érettségi után képesítés nélküli óvónőként kezdtem dolgozni, majd munka mellett levelező tagozaton végezve 1980-ban szereztem meg a diplomámat a Hajdúböszörményi Óvóképző Intézetben.
    Munkahelyek:
    -          Miskolc Vászonfehérítő úti Óvoda
    -          Dunakeszi, Garas utcai Óvoda (óvónő és vezető-helyettes)
    -          Miskolci Szinva-Népkerti Óvodába
    -          Budapest, VIII. kerületi Dankó utcai Óvoda
    -          Ferencvárosi Méhecske Óvoda
    Konferenciákon való részvétel:
    -          „Békére nevelés az óvodában” c. konferencia - a Krizevci (Kőrös), Horvátország
    -          Nevelési Konferencia (EU-s képzés) – Róma, Olaszország
    -           „Gravissimum Educationis” konferencia Vác – előadás tartása (2013)
    -          Nevelési Konferencia, Vác – előadás tartása (2014 és 2015)
    Kitüntetések:
    -      2005-ben kerületi polgármesteri kitüntetésben részesültem a „ferencvárosi gyermekek nevelése érdekében kifejtett tevékenységért”
    -       2017. Bárczy István Díj – Fővárosi Önkormányzat kitüntetése

    2017. május 19., péntek

    FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉVE 2017 - MIRE HÍV MEG BENNÜNKET? - I.

    Május 4-én szakmai délutánt tartottunk, melyen azzal a témával foglalkoztunk, hogy a turizmus ipar szakmai szereplői és mi, a turisták hogyan járulunk hozzá a Föld fenntarthatóságának megőrzéséhez.
    Előadóink Marcheschi Fanni Diána, volt BGE KVIK hallgató és Berndtné Szelőczey Szilvia, óvodapedagógus voltak.

    Az alábbiakban egy sorozatot indítunk blogunkban a témával kapcsolatban.

    Marcheschi Fanni Diána
    A fenntartható turizmus szerepe a fenntartható fejlődési célok megvalósulásában

    A fenntartható fejlődés az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése anélkül, hogy károsodást okoznánk a környezet állapotában, és túlzott mértékű felhasználásuk miatt elérhetetlenné tennénk a természeti erőforrásokat a következő nemzedékek számára. Vagy másképpen megfogalmazva, a méltányos életfeltételek biztosítása a gazdaság eszközével mind a jelenlegi, mind az eljövendő generációk számára, a társadalomra és környezetre ható tényezők figyelembevételével.
    1990-ben a Vancouverben megrendezett Globe ’90 elnevezésű konferencián mondták ki először, hogy a turizmus fejlesztésének is a fenntarthatóság alapelveinek betartásával kell végbemennie. Az idegenforgalom esetében a fenntarthatóság a természeti, kulturális és épített értékek megőrzéseként, bővítéseként és kíméletes használataként értelmezhető, amelynek köszönhetően az iparág összes érintettjének érdekei teljesülnek. A turizmus fenntarthatóbbá válásából a látogatók a minőségi turisztikai élmények által jutnak haszonhoz. A vállalkozásoknak versenyelőnyt jelent, hogy megnövekszik a turizmus támogatottsága a helyi közösségek körében, és ezzel új marketinglehetőségek nyílnak meg számukra, valamint megtakarításokat érhetnek el. A jól kialakított turizmus a helyi lakosok számára munkahelyeket teremt, bevételeket jelent, és növeli a hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz, mint például a közlekedés és a tiszta ivóvíz. Egyre többen osztják azt a véleményt, hogy hosszútávon sikeresen működtetni a turizmust csak a fenntarthatóság megvalósításával lehet, hiszen ha a természeti, kulturális kincseket tönkretesszük, megszűnik a terület vonzereje is a turisták számára.
    2015 szeptemberében az ENSZ közgyűlése jóváhagyta azt az új globális fejlődési programot, amely a fenntartható jövő megteremtését célozza meg. A 2030-ig érvényes Fenntartható Fejlesztési Menetrendben 17 átfogó, valamint 169 alcél került kidolgozásra, amelyeket Fenntartható Fejlődési Céloknak hívunk. A turizmusban benne rejlik a potenciál, hogy közvetlenül vagy közvetett módon hozzájáruljon az összes célkitűzéshez. Háromnál meg is nevezik, ezek: a tisztességes munka és gazdasági növekedés, a felelős fogyasztás és termelés, végül az óceánok és tengerek védelme.
    Azt, hogy ezeknek a céloknak a valóra válásában közreműködhet a turizmus, a következők támasztják alá: a nemzetközi turistaérkezések száma a világon 2016-ban elérte az 1235 milliót, és 2009 óta növekvő tendenciát mutat. A turizmus a világexport 7%-át és a világ szolgáltatásexportjának 30%-át teszi ki. A szektor 10%-kal járul hozzá a globális GDP-hez, és 1,5 trillió dollár értékű export származott belőle 2015-ben. A turizmus teljes hozzájárulása a foglalkoztatáshoz 11%. A fenntartható fogyasztáshoz és termeléshez elengedhetetlen, hogy az értékesítési lánc szereplői együttműködjenek, a termelőtől a végső felhasználóig. A turizmus elősegítheti ezt és a természeti erőforrásokkal való optimális gazdálkodást. Az idegenforgalom legnagyobb szegmensei a tengeri és tengerparti turizmus, amelyek az egészséges tengeri ökoszisztémákon alapulnak, ezek nélkül elképzelhetetlenek az ehhez kapcsolódó tevékenységek, mint például horgászat, búvárkodás, vitorlázás. Így az idegenforgalom egy fenntartható alternatívát kínál a fejlődő kis szigetállamoknak a természeti kincseik felhasználására, és népszerűsítheti a kék gazdaságot is.
    A fenntarthatóság eszméje a gyakorlatban a felelősségteljes utazásban ölt testet. Az ezzel a szemlélettel rendelkező turistákra jellemző, hogy előre felkészülnek az utazásra, tájékozódnak az úti célról, kis csoportban utaznak, tiszteletben tartják a helyi szokásokat, hagyományokat. Minimalizálják a nyaralásuk környezeti hatását, és helyi emberek által üzemeltetett szolgáltatásokat vesznek igénybe, helyi termelők áruit vásárolják meg. Támogatják a helyi kezdeményezéseket önkénteskedéssel vagy adományokkal, valamint keresik a környezetbarát szálláshelyeket.
    Hétköznapjaink során – többek között nyaralásunk alkalmával is – befolyással vagyunk környezetünkre. Jelenlegi életmódunk folytatásához szükséges terület nagyobb, mint amekkorával rendelkezünk, és a természeti erőforrásokat is gyorsabban használjuk föl, mint amennyi idő alatt a természet újra tudja teremteni őket. Szerencsére egyszerű cselekedetekkel is sokat tehetünk a fenntarthatóságért, néhány példa erre a heti egyszeri húsmentes nap, a csomagolásmentes termékek vásárlása, vagy a szelektív hulladékgyűjtés.