A Magyar Nemzeti Levéltárat választottam ezen a napon. (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4) Nem csak azért, mert sokra tartom a közgyűjtemények kulturális szerepvállalását általában, és nem is csak azért, mert ingyen lehetett bemenni, hanem mert könyvtárosként nagyon kíváncsi voltam arra, hogy milyen egy levéltár, milyenek a munkakörülmények, hogy tartják nyilván a dokumentumokat. Ebből a szempontból is lenyűgözött a gyűjtemény! Nem állt vastagon a por, nem volt hideg a raktárban, világos volt, tiszta, rendezett, részben már elektronikusan feldolgozott állomány, ami - legalábbis a levéltár kezelője számára - könnyen visszakereshető, szóval 21. századi színvonalúnak bizonyult. Annak ellenére, hogy több folyókilóméternyi anyagot kell raktározniuk a polcokon.
A program során idegenvezetővel megtekintettük az épületet, amit 1913-ban kezdtek építeni. Rendkívül szép az épület, különleges az építészeti megvalósítás, hogy funkcionálisan levéltár céljából készült, valamint művészetileg is kiemelkedőek a falakat díszítő eredeti szekkók. A festményeket Dudits Andor (1866-1944) készítette, témái a magyar történelem jelentős kulturális eseményeit örökítik meg, többi között az Operaház megnyitását, II. András eskütételét az Aranybullára, a Nagyszombati Egyetem megalapítását vagy a Ratio Educationis tanügyi rendelet kihirdetését.
 |
| A kutatóterem |
 |
| Levéltári gyűjtőkötetek |
 |
| A Nagyszombati Egyetem alapítása (falikép) |
Ezután Görgey Artúr életének fontos levelezését nézhettük meg, majd hosszasan elidőztünk az egyik raktárban, ahol néhány kéziratot ismertetett a levéltáros hölgy, szakértően, de közérthetően. Közben felidéztük azokat a korszakokat, amikor ezek az iratok keletkeztek. Darabszámra kevésnek tűntek az iratok, mégis annyi információval láttak el és olyan esztétikai élményt is nyújtottak, hogy hamar elszaladt egy óra.
 |
| Zrínyi Miklós 1566. szeptember 7-én kelt levele, amelyet egy nappal a szigetvári várból való kitörés előtt írt. |
 |
| Gróf Széchényi György érsek (1603-1695) nemesi oklevele, II. Ferdinánd magyar király aláírásával és pecsétjével. |
Végül néhány információ a Kulturális Örökség Napjáról. Franciaországban indult ez a kezdeményezés 1984-ben Történelmi Műemlékek Nyílt Napja címmel. Magyarországon 1999 óta rendezik meg ezt az napot, azzal a céllal, hogy emlékhelyeket, műemlékeket hozzáférhetővé, ingyenesen megtekinthetővé tegyenek, akár csak egy napra is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése